Mennyi adót kell fizetni albérlet után 2026-ban? Ezzel számolj!

Ha ki szeretnéd adni az ingatlanodat, az első és legfontosabb kérdés a következő: mennyi adót kell fizetni az albérlet után?

Az adózás mértéke több tényezőtől függ, magánszemélyek számára pedig a személyi jövedelemadó jelenti a fő terhet.

Cikkünkből lépésről lépésre bemutatjuk, hogyan számolhatsz pontosan!

Mennyi adót kell fizetni lakáskiadás után?

Lakáskiadás után 2026-ban a jövedelem 15%-át kell SZJA-ként befizetni.

A tényleges összeg attól függ, hogyan állapítod meg a jövedelmedet. Magánszemélyként két eltérő adózási forma közül választhatsz:

1. 10%-os költséghányad
2. Tételes költségelszámolás

Nézzünk egy konkrét példát!

Ha havi 200 ezer forintért adod ki az ingatlanodat magánszemélyként, akkor éves szinten 2,4 millió forint bevétellel számolhatsz.

A leggyakoribb – 10%-os költséghányaddal számolt – esetben ebből 2,16 millió forint lesz az adóalap, amely után 324 ezer forint SZJA-t kell befizetned.

Így 2,076 millió forint marad nálad a levonások után.

Hogyan számold ki, mennyi adót kell fizetned albérlet kiadás után?

Az albérlet utáni adó kiszámítása néhány egyszerű lépésből áll. Először a bevételt kell meghatározni, majd ebből levonni az elszámolható költségeket vagy a 10%-os költséghányadot. A fennmaradó rész lesz a jövedelem, amely után 15% SZJA fizetendő.

Így számolhatsz lépésről lépésre:

1. Határozd meg az éves bérleti díjból származó bevételedet. Számold össze, mennyi bérleti díj érkezik be hozzád egy teljes év alatt. Ha például havi 200 ezer forintért adod ki az ingatlanodat, akkor éves szinten 2,4 millió forint bevétellel számolhatsz.
2. Döntsd el, melyik költségelszámolási módot választod. Sokan a 10%-os költséghányadot választják az egyszerűbb adminisztráció miatt. Ha viszont sok felújítási vagy karbantartási költséged volt, a tételes elszámolás kedvezőbb választás.
3. Számold ki a jövedelmet a levonható tételekkel. A bevételből vond le az elszámolható költségeket vagy a 10%-os költséghányadot. Ha a 10%-os költséghányaddal számolsz, akkor a 2,4 millió forintos éves bevételből 240 ezer forint vonható le, azaz 240 ezer forint után nem kell adóznod.
4. A kapott összeg 15%-át fizesd be SZJA-ként. Ebben a példában a fennmaradó 2,16 millió forint után 324 ezer forint személyi jövedelemadót kell befizetned. Így 2,076 millió forint marad nálad a levonások után.

Mit jelent a 10%-os költséghányad?

A 10%-os költséghányad egyszerűbb adminisztrációt jelent. Ilyenkor a NAV automatikusan elfogadja a bevétel 10%-át költségként, számlák gyűjtése nélkül.

Mennyi adót kell fizetned havi 200 ezer forintos albérlet esetén, ha 10%-os költséghányaddal számolunk?

Ebben az esetben 324 ezer forint személyi jövedelemadót kell befizetned, így 2,076 millió forint marad nálad az adózás után. A 10%-os költséghányad tehát 240 ezer forint után nem kell adóznod, így végül 2,16 millió forint lesz az adóalapod.

A 10%-os költséghányad a magánszemélyek számára a legegyszerűbb elszámolási lehetőség albérlet kiadása esetén.

Mikor éri meg a tételes költségelszámolás?

A tételes költségelszámolás során minden igazolt kiadást figyelembe lehet venni. Ez az elszámolási forma főként akkor éri meg, ha az albérlet kiadása mellett jelentősebb felújítási, karbantartási vagy közvetítői költségeid is felmerültek.

Milyen költségek számolhatók el?

• Felújítási költségek
• Karbantartási és állagmegóvási költségek
• Társasházi közös költség (felújítási alap nélkül)
• Ingatlan értékcsökkenési leírása (amortizáció)
• Közvetítői díj

Mennyit kell adózni az albérlet után költségelszámolás esetén?

Ha havi 200 ezer forintért adod ki az ingatlanodat, akkor éves szinten 2,4 millió forint bevétellel számolhatsz. Tegyük fel, hogy ebből 800 ezer forint igazolt költséged keletkezett felújításra és egyéb kiadásokra.

Ebben az esetben a fennmaradó 1,6 millió forint számít adóalapnak, amely után 240 ezer forint SZJA-t kell befizetned. Így 2,16 millió forint marad nálad, miután befizetted az albérlet adót.

Nagyobb felújítás vagy több igazolt kiadás mellett a tételes elszámolás a kedvezőbb választás.

Mit nem kell bevételként figyelembe venni?

Nem minden beérkező összeg számít adóköteles bevételnek lakáskiadás esetén.

A jogszabályok értelmében a bérlő által megfizetett közüzemi díjak (rezsiköltségek) nem minősülnek a bérbeadó bevételének, így azokat nem kell beleszámítani az adóalapba.

Érdemes minden utalást és számlát átlátható módon kezelni!

Egy NAV-ellenőrzés során a pontos dokumentáció sok kellemetlenséget előzhet meg. Minél átláthatóbban vezeted a bevételeidet és a költségeidet, annál könnyebben tudod igazolni az elszámolt tételeket.

• Mentsd le és nyomtasd ki a bérleti szerződést.
• Őrizd meg a felújításról és karbantartásról szóló számlákat.
• Vezesd külön a beérkező bérleti díjakat és a kapcsolódó kiadásokat.
• Lehetőleg banki utalással fogadd a bérleti díjat a könnyebb visszakövethetőség miatt.

Mikor kell adószám, és mikor elég az adóazonosító jel?

Adószámra akkor van szükséged, ha:

• Rövid távú, turisztikai célú lakáskiadást végzel,
• vagy rendszeres szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytatsz.

Magánszemélyként elég az adóazonosító jel, hiszen a tartós lakáskiadáshoz nem kötelező adószámot kiváltani.

Sokan automatikusan vállalkozási tevékenységre gondolnak, pedig a klasszikus albérlet kiadása adóazonosító jellel végezhető. Ilyenkor a bevétel önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít.

TIPP: Lakáskiadás előtt mindig ellenőrizd az aktuális NAV-szabályokat és a helyi önkormányzati előírásokat.

Mikor és hogyan kell befizetni az albérlet utáni adót?

Az adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig (április 12., július 12., október 12., január 12.) kell megfizetni, míg a végleges elszámolás a következő év május 20-ig benyújtandó éves SZJA-bevallás részét képezi.

Melyek a legfontosabb teendők?

• Őrizd meg a bérleti szerződést és a számlákat.
• Készítsd elő időben az SZJA-bevalláshoz szükséges adatokat.
• Ellenőrizd a NAV által készített bevallási tervezetet.

Hogyan kerüld el a leggyakoribb hibákat?

Dokumentálj mindent pontosan!

Bérbeadóként ne feledkezz meg a költségek dokumentálásáról és a pontos bevételi nyilvántartásról. A hiányos adminisztráció később adóhiány megállapítását, valamint NAV-bírságot von maga után.

• ✅ Őrizd meg a bérleti szerződéseket és a számlákat.
• ✅ Vezesd külön a beérkező bérleti díjakat és a kapcsolódó kiadásokat.
• ✅ Mentsd le az utalásokról szóló banki visszaigazolásokat is.

Készpénzes fizetés esetén is vezess nyomon követhető dokumentációt!

Írj átvételi elismervényt vagy vezess egyszerű táblázatot a befizetésekről, mert egy NAV-ellenőrzés során ezeket is kérhetik tőled.

Mi a legbiztonságosabb, „NAV-álló” megoldás?

Ha a készpénzes befizetésekről dátummal ellátott, aláírt átvételi elismervényt is készítesz. Így később pontosan igazolni tudod a befizetések időpontját, összegét és a bérleti díjak teljesítését is.

Nem szeretnél kézileg számolgatni?

PRÓBÁLD KI INGYENES ALBÉRLET ADÓ KALKULÁTORUNKAT