Az átalányadózás jelenleg több mint 406 000 egyéni vállalkozó választott adózási formája Magyarországon – és nem véletlenül. Egyszerű, kiszámítható, és a legtöbb szellemi vagy szolgáltatói tevékenységet végző számára versenyképes az alternatívákhoz képest. Ugyanakkor vannak szabályok, korlátok és határidők, amelyeket figyelmen kívül hagyni komoly következményekkel járhat. Ez az útmutató azoknak szól, akik érteni szeretnék a rendszert – nemcsak használni.

Mi az átalányadózás, és kinek éri meg?

Az átalányadózás lényege, hogy a jövedelmed nem tételes költségelszámolással, hanem egy törvényben meghatározott, fix költséghányad alkalmazásával állapítható meg. Nem kell minden kiadásodról számlát gyűjteni és elszámolni – a bevételed meghatározott százaléka automatikusan elismert költségnek számít.

Ez különösen akkor előnyös, ha:

• szellemi vagy szolgáltatói tevékenységet végzel (pl. IT, marketing, tanácsadás, oktatás, grafika),
• kevés a tényleges, igazolható kiadásod,
• egyszerű adminisztrációt szeretnél.

Ha viszont magas a ténylegesen felmerülő, számlával igazolható költséged (pl. alapanyag-intenzív tevékenység, géppark), a vállalkozói jövedelem szerinti adózás (VSZJA) esetleg kedvezőbb lehet. Mindig érdemes konkrét számokkal összehasonlítani.

Hogyan választható az átalányadózás?

Az átalányadózást az adóév egészére kell választani – nem lehet év közben át- vagy visszalépni (néhány kivétellel, pl. KATA-ba való belépés esetén).

Mikor és hogyan kell jelezni a választást?

• Induló egyéni vállalkozó: a webes ügysegéden, a vállalkozás indításakor.
• VSZJA-ról átlépő vállalkozó: az előző évi SZJA-bevallásban (pl. ha 2025-ben VSZJA-s voltál, a 2025-ös bevallásban – határidő: 2026. május 20. – jelölheted, hogy 2026-ra átalányadózást választasz).
• KATA-ból kilépő vállalkozó: a T101E adatlap egyidejű kitöltésével, a belépés hónapjától érvényes.

Mikor nem választható? Ha az előző évben a jogosultságodat megszüntették (pl. számla-/nyugtaadási mulasztás miatt), az adott évre és az azt követő 12 hónapra nem léphetsz vissza az átalányadózásba.

A három költséghányad: melyikbe tartozol?

A tevékenységed határozza meg, hogy milyen arányban csökken a bevételed az adóalap kiszámításakor. 2026-ban a három kategória:

45% – általános sáv
Minden olyan tevékenység, ami nem szerepel a 80%-os vagy 90%-os listán. Ide tartoznak tipikusan: IT-fejlesztés, tanácsadás, marketing, tervezés, oktatás, bérbeadás, egyéb szellemi munkák.

80% – kedvezményes sáv
Jogszabályban tételesen felsorolt tevékenységek, pl. egyes ipari, mezőgazdasági, szállítási, szépészeti, egészségügyi tevékenységek. A pontos listát az SZJA-törvény 8. számú melléklete tartalmazza.

90% – kiskereskedelmi sáv
Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozóknak, ide értve az egyetemes postai szolgáltató megbízásából végzett postai közreműködői tevékenységet is.

Fontos ökölszabály: Ha több különböző kategóriájú tevékenységből is van bevételed, az egész éves bevételedre a legalacsonyabb költséghányadú kategóriát kell alkalmazni. Például, ha marketing tanácsadásod (45%) mellett kiskereskedelmi tevékenységet is végzel (90%), az összes bevételedre 45%-os hányadot kell alkalmazni.

Hogyan számítják ki az adódat?

A számítás menete lépésről lépésre:

1. lépés – Adóköteles jövedelem meghatározása:
Bevétel × (100% − Költséghányad) = Átalányban megállapított jövedelem

Például 7 000 000 Ft bevétel esetén (45%-os hányaddal):
7 000 000 × 0,55 = 3 850 000 Ft jövedelem

2. lépés – SZJA-mentes rész levonása:
2026-ban az éves minimálbér fele (1 936 800 Ft) SZJA-mentes. Tehát:
3 850 000 − 1 936 800 = 1 913 200 Ft adóköteles jövedelem

3. lépés – SZJA kiszámítása:
1 913 200 × 15% = 286 980 Ft SZJA

Ezen felül főállású vállalkozóknál TB-járulék (18,5%) és SZOCHO (13%) is terheli az adóköteles jövedelmet – de legalább a minimálbér (vagy garantált bérminimum) után.

Ki számít főállásúnak, és miért számít ez?

Az egyik legfontosabb különbségtétel az átalányadózáson belül: főállású vagy mellékállású (másodfoglalkozású) a vállalkozó?

Főállású: nincs más biztosítotti jogviszonya (pl. nincs munkahelye). Ebben az esetben minimális TB-járulékot és SZOCHO-t kell fizetni akkor is, ha nincs bevétel, vagy a jövedelem nem éri el a minimálbért.

Mellékállású: máshol főállásban biztosított (pl. munkaviszonyban áll). Ebben az esetben TB-járulékot és SZOCHO-t csak az SZJA-köteles jövedelem után kell fizetni – a minimumfeltétel nem vonatkozik rájuk. Ez ténylegesen azt jelenti, hogy ha a jövedelem az SZJA-mentes határ alatt marad, semmilyen közterhük nincs az egyéni vállalkozásból.

Nyugdíjas (kiegészítő tevékenységet folytató) vállalkozó: csak SZJA-t és helyi iparűzési adót fizet, TB-járulékot és SZOCHO-t nem.

Milyen bevételi határokra kell figyelni?

Az átalányadózás csak addig tartható fenn, amíg az éves bevétel nem lépi túl a törvényi korlátot:

• Általános határ (45% és 80%-os sávban): az éves minimálbér tízszerese → 2026-ban 38 736 000 Ft
• Kiskereskedelmi határ (90%-os sávban): az éves minimálbér ötvenszerese → 2026-ban 193 680 000 Ft

Ha a bevételed bármelyik negyedévben meghaladja ezt a határt, az egész adóévre vissza kell térned VSZJA-ra, és el kell kezdened a tételes nyilvántartást.

Éven belül kezdő vagy szünetelő vállalkozónál a határt a ténylegesen aktív napokra arányosítják.

Nyilvántartás és számlázás: mit kell vezetni?

Az átalányadózó egyéni vállalkozónak bevételi nyilvántartást kell vezetnie. A kiadásokat nem kell tételesen nyilvántartani (éppen ez az átalányadó előnye), de a bevételhez kapcsolódó számlákat és bizonylatokat az adóhatóság elévülési idejéig – általában 5 évig – meg kell őrizni.

A bevétel szempontjából kulcsfontosságú az időpont: az a nap számít, amikor a pénz ténylegesen megérkezett (készpénzben átvétel vagy bankszámlán jóváírás). Ez azt jelenti, hogy egy decemberben teljesített számla januárban befolyt ellenértéke már a következő év bevételeként szerepel – és a következő év szabályai szerint adózik.

Tipp a decemberi számlázáshoz: Ha az ügyfeleid fizetési fegyelme bizonytalan, érdemes a decemberi számlákat januári fizetési határidővel kiállítani. Így a befolyó összeg a kedvezőbb következő évi szabályok szerint adózik.

Mikor és hogyan kell bevallani?

Negyedéves bevallás (2658-as nyomtatvány):
A TB-járulékot és a SZOCHO-t negyedévente kell bevallani és megfizetni, havonkénti bontásban. Határidő: a negyedévet követő hónap 12-e.

Éves SZJA-bevallás (25SZJA nyomtatvány):
Az éves elszámolás határideje minden év május 20. A NAV elkészíti az előzetesen kitöltött tervezetet, de egyéni vállalkozóként kötelező azt kiegészítened a vállalkozói adatokkal, és aktívan benyújtanod.

SZJA-előleg: Adóelőleget addig nem kell megállapítani, amíg az átalányban megállapított jövedelem nem haladja meg az éves minimálbér felét (1 936 800 Ft-ot). Ha ezt átléped, a negyedéves bevallásban már adóelőleget is meg kell fizetni.

Mikor szűnik meg az átalányadózási jogosultság?

Az átalányadózásból kieshetünk:

• ha a bevétel meghaladja a törvényi korlátot,
• ha az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási mulasztás miatt bírságot szab ki.

Mindkét esetben az adóév elejére visszamenőlegesen kell áttérni VSZJA-ra, és meg kell kezdeni a tételes nyilvántartást. Ha a jogosultság megszűnt, a megszűnés évére és az azt követő 12 hónapra nem választható újra az átalányadózás.

A helyi iparűzési adó (HIPA) átalányadózóknál

A HIPA-t minden vállalkozónak – főállásúnak és mellékállásúnak egyaránt – meg kell fizetni, ha az iparűzési adó hatálya alá tartozik. Az átalányadózók egyszerűsített HIPA-alapot alkalmazhatnak: az adóalap az átalányban megállapított jövedelem 80%-a.

Összefoglalás: kulcsinformációk egy táblázatban

Szempont	2026-os adat
Általános költséghányad	45%
SZJA-mentes jövedelem	1 936 800 Ft
SZJA-mentes bevételi határ (45%-os sávban)	~3 521 455 Ft
Éves bevételi korlát (általános)	38 736 000 Ft
Éves bevételi korlát (kiskereskedelem)	193 680 000 Ft
SZJA kulcs	15%
TB-járulék	18,5%
SZOCHO	13%
Negyedéves bevallás határideje	negyedévet követő hó 12.
Éves SZJA-bevallás határideje	május 20.

---

Nem vagy biztos benne, hogy az átalányadózás a legjobb megoldás a tevékenységedre? Próbáld ki a Klaritax egyéni vállalkozó kalkulátorát: add meg a várható bevételed, és azonnal megmutatjuk, hogyan alakulna az adóterhed 2026-ban.

---

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és a 2026. januárban hatályos jogszabályok alapján készült. Konkrét adózási döntés előtt javasolt könyvelő vagy adótanácsadó segítségét kérni.